A sas széttárt szárnyaival védelmezi a pannon vidéket, a volt római provinciát, utalva a német-római császár mindenkori kötelességére, hogy óvja birodalma északi határát. Nagy Károly a 9. században választotta császári szimbólumnak a sast, s a 12. század óta az er_t és az egységet jelképezi a német címerpajzson.

A hullámzó szalag a Dunát jelképezi, _seinknek, egy új etnikai csoportnak a végzetét, a folyót, amelyen "ulmi skatulyákon" ereszkedtek le, hogy két partján letelepedjenek, benépesítve a közép-Duna vidékét az észak-nyugati Rába folyótól, a dél-keleti Vaskapuig.

Az alsó részben a Temesvári vár, mint császári szimbólum, a birodalom védelmét jelképezi a törökök ellen. A vár felett a jobb oldalon a félhold az Iszlám szimbóluma, Európa török megszállását idézi. Bal oldalt, a felkel_ nap Krisztusra utal, a fényt, a gy_zelmet jelöli, Európa új kezdetét.

A törökök feletti teljes gy_zelmet a pannon medence XVIII. században történt német betelepítése jelenti. Az er_d hat tornya a dunamenti-svábok által elfoglalt hat területre utal: Észak-Nyugati Középhegység, Schwäbische Türkei (Barnya-Tolna megye), Szlavónia, Bácska, Bánát és Szatmár-Máramaros.

A címer a német nemzeti színekb_l - fekete, vörös, arany - áll, amelyet kiegészítenek a dunamenti-svábok származtatott színei: a fehér és a zöld. A fehér a svábok békeszeretetét míg, a zöld pedig a reményt jelenti, hogy sikerül a kizsigerelt pannon földet újra term_vé és gazdaggá tenni.

A dunamenti-svábok címerét Hans Diplich tervezte 1950-ben.

Forrás: Adam-Müller-Guttenbrunn: Der "Erzschwabe? und seine Gedenkstätten