Kitelepítés

Az első vagon elhagyja Magyarországot…

Az ország déli határa mentén fekvő falvaknak 1944 őszétől komoly gondot okozott a jugoszláviai menekültek elszállásolása és ellátása. A háború alatt ugyanis részben munkakeresés, részben önkéntes vagy kényszerű visszatelepülés folytán jelentős számú jugoszláviai illetőségű, német nemzetiségű személy került Németországba, vagy a német katonai megszállás alatti területekre. Ezeknek az embereknek egy jelentős része, valamint a frontról és fogságból érkező dél-bácskai német férfiak 1944 őszétől eredeti lakóhelyükre Magyarországon keresztül akartak visszatérni. A jugoszláv hatóságok azonban nem fogadták be őket, így a határ menti falvakban húzták meg magukat, amíg kedvező alkalom nem kínálkozott a családjukkal való kapcsolat felvételére, vagy a hazaszökésre. Sokszor azonban hónapokig nem történt semmi. Jelentős volt a Bánátból és Bácskából elüldözött, vagy a front közeledtével menekülők száma is. A fluktuáció, a naponta változó létszám miatt az adatok ingadoznak, de a főispáni jelentések csak Bács-Bodrog megyében 10-15 000 Jugoszláviából elmenekült vagy kiutasított, de oda visszatérni szándékozó személyről számolnak be.

Különösen a bácsalmási járás községeire rótt ez nagy terhet, mert egy alispáni utasítás értelmében ezeknek a községeknek kellett befogadnia a menekülteket, „amíg a kormány további sorsuk felöl nem intézkedik.”A nyár folyamán Tompán csaknem 2500, Bácsalmáson 1500, Csikérián és Kelebián megközelítőleg 1000, Kunbaján mintegy 500 jugoszláv állampolgárságú sváb menekült tartózkodott, Bácsbokod községben 300, s ez a létszám az ősz kezdetére 956 főre emelkedett, míg Felsőszentivánon mintegy 500 volt a menekültek száma.

A Népgondozó Hivatal kerületi vezetője, Jancsó Kálmán jelentéseiben rendszeresen kitért az érintett községek tarthatatlan helyzetére, a határ mellett összegyűlt menekültekre.

Valószínűleg a sürgetések hatására került sor e menekültek egy részének a hivatalos kitelepítések megkezdése előtt az országból való kiszállítására, amit nem törvényes módon hajtottak végre.

640 személyt szállítottak az országból el, de a későbbiekben sem derült arra fény, hogy ezt a tranzakciót ki szervezte, illetve melyik szerv ellenőrizte. Annyi bizonyos, hogy az 1946. január 10-én és   11-én Bácsbokod községből kitelepítettek jugoszláv állampolgárságú, német nemzetiségű személyek voltak. Az akció valószínűleg diplomáciai bonyodalmat okozott, ezért az Ágfalvánál kiléptetett szerelvény útraindítóját a Népgondozó Hivatal és a határőrség egyaránt kereste.

Az akció több alkalommal is megismétlődhetett.